Mindennél jobban és örökké

Sziasztok!Most én jöttem új részel.Bocsi,hogy eddig nem írtam én új részt csak nem volt időm.

És kérlek ezt a blogot is olvassátok olyan sokan mint a mostanit:http://youaremylifebutidontloveyou.blogspot.ro/2013/03/csokis-suti-es-egy-kave.html

Jó olvasást.

Elmentek azok az emberek.Nem tudom ők kicsidák de azt mondják,hogy ismernek.Az egyik a hugom a másik meg a barátom.Én valahogy nem tudom elhinni.Nem emlékszem semmire.Csak a nevemre,de azon kívül semmire.Inkább nem gondolkozom ezeken.Inkább alszok.

---------------Reggel----------

-Jó reggelt kisasszony.-Mondta mosolyogva egy fehér ruhás nő.

-Jó reggelt magának is.-Mondtam álmosan.

-Jöttük megvizsgálni magát.-Mondta a nő.

-Rendben.

20 percig tartott a vizsgálás és utána kimentek a szobából.30 perc után megint bejött azt hiszem az ápoló nő és azt mondta,hogy vendégem jött.Hát szép.Mármegint az állítolagos  barátom volt az.

-Jó reggelt édesem.-Jött oda hozzám egy göndör hajú fú.Azt hiszem Harry.

-Öhm..Jó reggelt.-Mondtam.

-Szóval még mindig nem ismersz meg.-Állapította meg Harry szomorúan.

-Sajnálom,én bróbálok vissza emlékezni de nem megy.-Mondtam és már majdnem elsírtam magam,mert tudtam,hogy ez a göndör hajú fiú soakt jelent nekem.

-Hé,ne sírj,nincs semmi baj.Majd vissza jön az emlékezeted amikor kell.És nézd ebben bírok segíteni.Hoztam képeket amiken mi ketten vagyunk.

Ez a kép akkor készült amikor elmentünk a parkba.

Ez Németországba

Ez a hotelnél.

Ez pedig az első randinkon.

-Még mindig semmi?-Kérdezte reménygetve.

-Hát az utolsó elöttire emlékszem.Azt hiszem azon a napon kérdezted meg,hogy lennék-e a barátnőd.Ugy?-Mondtam

-Igen.Pont azon a napon!-Mondta örvendezve Harry.-Annyira boldog vagyok,hogy erre emlékszel.-Harry.

Még egy csomó képet néztünk és már észre vettük,hogy 8 óra van.

-Azt hiszem én megyek is.-Mondta Harry és felvette a kabátját.

-Várj!Ne menj.Kérlek maradj itt velem.-Mondtam gyorsan.

-Biztos?-Kérdezte meglepetten Harry.

Én csak bólintottam.

-Rendben,ahogy akarod hercegnőm.-Mondta majd adott egy puszit a homlokomra és leült a kanapéra.

-Hé.Nehogy már a kanapén aludj.Gyere ide.-Mondtam majd megpaskoltam az ágy egyik felét.Kb. 3 személyes volt az ágy szóval bőven volt hely.

-Rendben,akkor oda megyek.-Mondta majd lefeküdt mellém.

Én megfordultam így háttal voltam neki.Még mindíg nem nagyon emlékszem semmire,de tudom,hogy szeret és én is őt.Hátulról szorosan magához ölelt és azt hitte,hogy alszok pedig ez nem így volt.

-Nagyon szeretlek.Mindennél jobban és örökre.-Suttogta a fülembe.

-Én is..-Mondtam nagyon csendben.

-Azt hittem,hogy alszol.-Mondta meglepettenn.

-Pedig nem.

-Azért most már aludj.-Mondta.

-De Harry,komolyan gondoltad azt amit az elöbb mondtál?Hiszen én azt sem tudom,hogy ki vagy és te mégis szeretsz?-Kérdeztem.

-A leg komolyabban gondoltam.El se tudod kébzelni mennyire nagyon szeretlek.Ezek a szavak megmelengették a szívem.Hiszen nem is tudom ki ő de tiszta szívemből szeretem őt.

-De tényleg aludj.Későre jár-mondta.

-Rendben alszok.De elősszőr meg kell tennem valamit.-Mondtam.

-Mit?-Kérdezte.De ebben a pillanatban meg is csókoltam.Harryt meglepte a dolog de visszacsókolt.

-Szeretlek.-Mondtam majd lefeküdtem.

-Én is szeretlek.-Mondta Harry majd szorosan átölelt.

Így aludtunk reggelig de utána valaki gyorsan befutott a szobámba....